Írott emlékek alapján Komádiban az első iskolát 1610-ben szervezték meg az egyház fennhatósága alatt. Az 1740-es években két iskola működött, külön a lányok és külön a fiúk számára. A harmadik iskolát 1849-ben, a negyediket 1871-ben állították fel a fiúk számára, tanítói lakással, és egy tanteremmel, ez volt az ún. Gecsei-iskola.

1908-ban megnyílt a községben az önálló gazdasági népiskola. A község az iskola gyakorló területe céljára 25 kat. hold földet, és az építkezéshez 27 ezer aranykorona készpénzt adott. 1929-ben felépítette a református egyház állami segéllyel az új központi iskolát 4 tanteremmel és tanítói lakással a mai Petőfi út 62. szám alatt. Az építkezés kora tavasszal kezdődött és szeptember 1-jén megkezdték benne a tanítást.

Ebben az időben létesült Komádi-Dobaipusztán a Vécsey-uradalomban az érdekeltségi iskola. 1925-ben egy tantermes épületében megkezdődött az oktatás. Az iskola érdekeltségi elemi népiskola volt, amelyben a hat osztályt egy tanulócsoportba vonták össze, s egy nevelő oktatta a tanulókat. A nevelői lakás az iskola épületében volt elhelyezve. Az iskola leghíresebb tanítója Harcsa Dénes, írói nevén Barsi Dénes volt. Barsi Dénes Komádi és Vidéke néven lapot indított. A lap 1933-tól jelent meg, nívós falusi folyóirat volt.

1920-ban megnyílt a magán kisiparosok műhelyeiben az iparos tanulók részére az iparostanonc iskola, amelyet anyagilag a református egyház támogatott. A lakosság egyötöd része tanyán lakott, ez tette szükségessé a községben az internátus építését, melyet népiskolával kötöttek egybe. Az 1838-ban megnyílt internátus a Horthy Miklós Népiskola nevet viselte. (1945 után Május 1. Gyermekotthon) A második világháború után az 1945/46-os tanévben újra megindult az oktatás az internátusban, igaz, kevés növendékkel és késve, mert az épületet a háború erősen megviselte.

Az 1948-as államosítás eredményeképpen megalakult az 1. Számú Iskola 16 tanerővel, és a tanyasi kollégiummal ellátott 2. Számú Iskola. Mivel a komádi tanyavilág hatalmas volt, már az 1849/50-es tanévben a tanyasi gyerekek oktatására 7 helyen hoztak létre tanyasi iskolákat: Gyógyfürdő Iskola, Hercegföldi Iskola, Iszapi Iskola, Okányzugi Iskola, Őszerdő Iskola. Sebeséri Iskola, Törökszigeti iskola.

1955-ben szükségessé vált egy új iskola építése, melyet 1957-ben adtak át. Az iskola bejárata fölött levő díszítésről Táncos Iskola néven emlegetik az épületet. Külső homlokzatán, valamint a folyosón a bejárattal szemben Ludmán Ottó sgraffitói láthatók. 1957-ben megnyílt a napközi otthon is, amely kb. 100-120 gyermek ellátását biztosította.

1948-ban megalakult az 1. Számú Iskola úttörőcsapata Sárosi Gyula néven. 1953-ban a leány úttörőcsapat Zrínyi Ilona nevét vette fel, a fiúké pedig a 347. Számú Gábor Áron Úttörőcsapat lett. 1965-ben egy úttörőcsapattá szerveződtek. Az 1964/65-ös tanévtől megindult a gimnáziumi oktatás az ún. Táncos Iskolában egy osztállyal. Iskolánk hivatalos neve 1. Számú Általános Iskola és Gimnázium lett. 1965 októberétől megindult a felnőttek számára a gimnáziumi levelező oktatás is. A gimnáziumi oktatás az 1966/67-es tanévben megszűnt, az itt tanuló diákok Biharkeresztesen, az akkori járási székhelyen felépülő Bocskai Gimnáziumban, a püspökladányi Karacs Ferenc Gimnáziumban, illetve az l. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban folytatták tanulmányaikat.

Az 1970-es években a komádi 1. Számú Általános Iskola a berettyóújfalui járás legnagyobb iskolája. Az iskola 6 épületébe az 1972/73-as tanévben 1050 gyermek járt. Az 1971/72-es tanévtől megindult 7-8. osztályban a szakosított tantervű matematika oktatása, mivel az iskola biztosítottnak látta a tantárgy oktatásának feltételeit. Ebből a tantárgyból teljes volt a szakos ellátás, valamint az egy évfolyamra járó tanulók közül lehetőség volt a tehetségesebb tanulók kiválasztására. 1984-től már 5. osztálytól kezdve szerveződött a matematika tagozat.

A tanulók tantárgyi versenyeken szép eredményeket tudtak felmutatni: az 1971/72-es tanévben elsők lettek a megyei versenyen orosz nyelvből és fizikából. A tantestület 4 tanára járási szakfelügyelő volt: Krucsó Ilona (magyar-történelem), Egi Miklós (matematika-fizika), Lipták László (testnevelés), Kovács Gyula (rajz). Jó volt a továbbtanulók aránya: 122 végzősből 25 gimnáziumban, 18 szakközépiskolában, 60 szakmunkásképzőben, 2 gyorsíró szakiskolában tanult tovább. Éveken keresztül a mai Eurotex Kft. helyén levő kultúrházban is tanítottak szükségtantermekben az alsó tagozatosok tanítók. Ezen a nehéz helyzeten segített az 1975-ben felépülő, tornateremmel, napközis konyhával, étkezővel és technikai műhelyekkel ellátott, akkor 8 tantermes Emeletes Iskola. Igazgatója Szarka István volt. A felépült új iskolában még évekig váltottan (délelőtt és délután) folyt a tanítás. Csak később, a tanulók számának csökkenésével érték el, hogy a tanulók csak délelőtt járjanak iskolába. 1988/89-ben az iskola tovább bővült 2 tanteremmel.

1977/78-ban kisegítő iskolát szerveztek a gyengébb képességű tanulók részére 17 tanulóval. (Ma EÁI) Jelenleg átlagban harminc egynehány enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermek oktatása folyik itt négy pedagógus közreműködésével. Kistérségünkben csak telepűlésünkön működik ilyen oktatási forma.

A rendszerváltás az oktatás területén is bizonytalanságot okozott. Iskolánkat is megviselte a gazdasági visszaesés, a térségünket nagy mértékben sújtó és hosszan tartó munkanélküliség, ami érezhető hatást gyakorolt mind a születendő gyermekek lélekszámában, mind a kialakuló értékrendi válság következményeként a tanulók magatartásában, szorgalmában. A változások jeleként értékelhetők, hogy megépült a városi sportcsarnok, ami sokat segít a testnevelés oktatásban, és lehetőséget biztosít a sportolásra. 1998-ban részben a Sulinet programnak köszönhetően, másrészt az önkormányzat anyagi segítségével sikerült berendezni egy 15 számítógépből álló informatika szaktantermet internet kapcsolattal, ahol biztosítottak az oktatás korszerű feltételei. 1995-ben megalakult iskolánkban az énnekkar, és szép eredményeket értek el a különböző minősítő versenyeken. Többször kaptak aranyoklevelet.

2006. szeptember 1-jétől a komádi általános iskola Barsi Dénes nevét vette fel.

Régi iskola épületeinket itt megtekintheti.

Dózsa úti iskola	Régi emeletes iskola